A HÁRSVIRÁG

Itt van az ősz, itt van újra….

Petőfi Sándor gondolatai jutnak eszembe, az ősz gyönyörű színei, az elmúlás. A nappalok rövidülnek az esték hosszúak és sötétek.  Ilyenkor egy kicsit melankolikusak vagyunk, begubózunk egy finom puha fotelbe egy csésze forró teával és felidézzük a nyári élményeinket, a barátokkal való  beszélgetések hangulatát, gyermekeink nevetését. Jó így! Az idő megáll.  Eszembe jut a hárs illata, a gyönyörű nagy fák melyek odavonzzák a méhecskéket, hogy a virágport gondosan összegyűjtsék és finom mézet készítsenek belőle – nekünk is.  Apró makkterméseik a virágzati tengelyre ránőtt murvalevél segítségével a széllel terjednek és hírüket viszik szerte-szét. Eszembe jutnak a szorgos kezek melyek leszedik az illatos virágokat, hogy megszárítsák és eljuttassák otthonainkba ezzel is segítve létünket. A forró mézes tea átjárja a testet, lelket. Megnyugtat, ellazít és elaltat, hogy az új reggelen magabiztosak és egészségesek legyünk. Felvegyük a versenyt az ősz kevésbé szép oldalával is. A nyirkos, szeles, esős hideggel, a tüsszögős, köhögős nappalokkal és éjszakákkal. A természet segít, körül ölel és véd bennünket, ha mi sem bántjuk őt. Vigyázzunk rá!

Jó egészséget kívánok!

Herbarius


Ezek is érdekesek lehetnek

Melegítő ételek hűvös napokraA HÁRSVIRÁGA méhkenyér apiterápiás jelentőségeAz izzadás enyhítéseAmit a rooibos teáról tudni érdemes
[assembly-subscriber-form]